A hévízi gyógytó

Hévíz Magyarország legjelentősebb gyógy-idegenforgalmi központja. A Balaton nyugati sarkától 6 kilométerre helyezkedik el. A 4800 lakosú város jelentőségét a világon egyedülálló, legnagyobb melegvizű tőzegfenekű, 4,44 hektár kiterjedésű gyógytavának köszönheti, melyet 50 hektáros véderdő ölel körül.

Nézze meg a Hévízi tóról készült 3D Panoráma felvételeket itt!

A tó vizét geometrikus energia melegíti. Hőmérséklete a nyár nagy részében a 30-35 Celsius fokot is eléri és télen sem csökken 26 Celsius fok alá. A domborzati viszonyok következtében magas a szélcsendes napok száma. Az évi átlaghőmérséklet 11,2 Celsius fok, 1940 órát süt a nap, klímája mediterrán. A város területének 30%-a parkosított. Az itt megforduló emberek többsége azért jön, hogy regenerálódjon. A gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi betegségekesetében fejti ki kedvező hatását. A település utcái, terei, parkjai és sétányai gondozottak, rendezettek.

A hévízi emberek igazi lokálpatrióta módjára nagy figyelmet fordítanak a tisztaságra, rendre, a színvonalas és kultúrált vendégfogadásra. A város közrendje, közbiztonsága megnyugtató, jó. A város jól kiépített kereskedelmi hálózattal rendelkezik, az ellátás magas színvonalú, a város jellegéhez illeszkedő, igényes szolgáltatóhálózat működik. Hévízen a gyógy-idegenforgalom több mint 200 éves múltra tekint vissza.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet. A mai értelemben vett klasszikus hévízi kúra is több mint 200 éves múltra tekint vissza. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 48 órán belül teljesen kicserélődik.. A többtízezer éves Pannon tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas.

Káli-medence és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Káli-medence ősidők óta lakott vidéke 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legvarázslatosabb tájegységeként nyűgözi le vendégeit. E csodás táj minden részlete – még apró falvai is – kiérdemelte, hogy a Nemzeti Park része lehessen. Hogyan lehet ezt a harmóniát megőrizni, amely ember és természet között a Káli-medence lankáin még fellelhető, azt Salföld Major bemutatóhely hivatott elénk tárni.

A mediterrán éghajlat, amely egyedülálló Magyarországnak ebben a részében, festői szépséget kölcsönöz a természetnek. A vidék növény-és állatvilág a toszkán vagy a Provence-i tájat idézi fel, s ez nagyban köszönhető annak, hogy évente több mint 2000 a napsütéses órák száma.

Az utak mentén mindenütt rengeteg a levendula, a rozmaring és a mandulafa. A környező kisebb tavaknak és az innen csupán néhány kilométerre lévő Balatonnak köszönhetően séta közben gólyákkal, fácánokkal, nyulakkal, sőt a szerencsésebbek még őzekkel is találkozhatnak.

Az egész vidék, mely mindössze egy tucat kicsiny falut ölel magába, egy nap alatt bejárható. Időszámításunk szerint 864 óta ez a terület mindig elég gyéren lakott volt, a piciny falvak lélekszáma az ezret sem éri itt el. A régi korokat idéző falucskák atmoszférája is szinte érintetlen évszázadok óta.

Mintha megállt volna itt az idő, alig-alig volt hatással az emberekre, a természetre, az épületekre. A többségükben árkádos házak, melyek közül jó néhányban a szobák mennyezetét még mai is freskók díszítik, tökéletesen illeszkednek a tájba.

További részletes információ a Káli Medencéről.

Badacsony

A Badacsonyt és környékét írók, költők, festők hazánk legszebb tájegységeként tartották nyilván már évszázadok óta. A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és községek megannyi építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szőlőhegyi népi építészeti emlékek.

A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik.

A szigligeti és a csobánci várrom, a Szent György-hegyi pazarul gazdag barokk Tarányi pince és Lengyel kápolna, a szigligeti kastély és udvarház, a gazdag népi oromdíszekkel ékes Szabó Flórián-féle pince a szigligeti Rókarántón, a szőlőhegyi kápolnák (Csobánc, Kisapáti-raposkai-hegy, Badacsonylábdi), a faragott útszéli keresztek, a templomromok (Csobáncszegi, Szigliget-avasi, Káptalantóti-sabar-hegyi), a méltóságteljes Szegedy Róza ház a Badacsonyon, a magyar múlt megannyi becses emléke és a védett terület látnivalója.

.

Szigliget

Szigliget a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között található, a tópart egyik legszebb, legromantikusabb tája. Félsziget, melyen és körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet.

Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt; minden oldalról víz vette körül. A középkori község az avasi rom környékén, a tópart közelében alakult ki, nem a vár alatt. Később lakói a vár alá húzódtak: jellegzetes vár alatti település, a házak egymás fölé épültek sorban – a Várhegy oldalában. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. Később a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.

Szigliget ma is a Balaton különlegesen szép területének számít. Legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya. Kisfaludy Sándor lelkendezve írta errol a tájról: “ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég”. De nemcsak o írt a településrol, Szigliget a magyar költok által leggyakrabban megénekelt helyek közé tartozik.

Kis-Balaton

A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta.

Az 1980-as évek közepén megkezdett mocsárrekonstrukciós munkálatokat követően, tízezres példányszámban tértek vissza a vonuló, illetve itt telelő madárfajok. Az eddig megfigyelt közel 250 madárfajon kívül számos – ma már ritka- állat- és növényfaj talál menedéket ezen a területen. Külön említést érdemel ezek közül a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík és néhány ritka szitakötőfaj.

Az érdeklődők számára Balatonmagyaród község határában, a szabadon látogatható Kányavári sziget segít betekintést nyerni a Kis-Balaton élővilágába, megízlelni a mocsárvilág hangulatát. Az itt található két kilátóról távcső és egy kis szerencse segítségével bárki bepillanthat a madárvilág nyüzsgő életébe.

Fenékpuszta közelében található a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház, ahonnan gyakorlott szakvezetők előre bejelentett csoportokat kísérnek a fokozottan védett

Szabadon látogatható terület: Kányavári Sziget, Búbos vöcsök tanösvény

Bemutatóhelyek: Bivalyrezervátum, Kápolnapuszta, Diás-sziget, “Matula kunyhó” és Fekete István Emlékhely.

Tihany

Tihany, ez a csodálatos félsziget, mélyen a Balatonba nyúlva osztja ketté a tavat. Tihany nem csak a régió, de Európa egyik gyöngyszeme, ékkő magyar tengerünk közepén.

A vulkanikus eredetű félsziget felszínét gejzírek által létrehozott mészkőkúpok színesítik. A sajátos klímának, a két lefolyástalan tónak köszönhetően számos növény és állatritkaság található a félszigeten, ezért 1952-ben (elsőként Magyarországon) természetvédelmi területté nyilvánították.

Nemcsak a táj szépsége, de a falu varázslatos hangulata, a történelmi emlékei is vonzóvá teszik Tihanyt a turisták számára. A falu életét, fejlődését mind a mai napig meghatározza, hogy I. András király 1055-ben (a kor szokása szerint) Tihanyt temetkezési helyéül választotta, és bencés apátságot alapított. Az apátság temploma (mint évszázadokon át) ma is a falu kulturális szellemű életének központja.

A templomot övező nádfedeles házak a múltszázad hangulatát idézik. A skanzen a csaknem ezer éves falu, halászó, földművelő népének életét mutatja be. Az öreg házakon túl a Belső-tó vize csillog. Mögötte látható a csaknem száz gejzírkúp legszebbike.

Herend

Herend a művészi porcelánkészítés hazai fellegvára. Nem is oly rég csak kiválasztott kevesek pillanthattak be a csodálatos műalkotások születésének rejtelmeibe, ma ezt bárki megteheti. A Stingl Vince által alapított, majd Fischer Mór által újjáélesztett, immár több mint 175 éves múltra visszatekintő manufaktúrában néhány rövid év alatt tökélyre fejlesztették a porcelánkészítést. 1851 óta számos világkiállításon nyertek aranyérmet aprólékosan kidolgozott, kézzel készített, páratlan szépségű remekműveik. A Herendi porcelán gyorsan kivívta magának az őt megillető helyet az uralkodók, arisztokraták, államfok és a hollywoodi sztárok gyűjteményében A legismertebb minták elnevezése utal az első megrendelőkre (Esterházy, Batthyány, Rothschild, Apponyi).

A Porcelánium gazdag programmal várja látogatóit. A porcelánkészítés megismerése után kellemes kikapcsolódást ígérnek a Porcelánium tér változatos szabadtéri rendezvényei. Koncertek, kulturális események színesítik a választékot.

A Porcelánium téren vezet át az út múzeumunkba, ahol a Minimanufaktúrában megismert, hagyományos kézműves munka eredményeivel találkozhat a látogató. A múzeum állandó kiállításában múlt fennmaradt emlékei, hagyományőrző és az újabb korok szellemét idéző motívumok Herend fejlődéstörténetét jelenítik meg. Az állandó kiállítás részben történetileg bemutatja a porcelánkészítés fontosabb állomásait, másrészt pedig kiemel néhány mérete, technikája vagy más jellemzője miatt egyedi tárgyat, illetőleg közismert dekorokat.